A mezei hörcsög felmérése és kezelése

A mezei hörcsög (Cricetus cricetus) természetvédelmi jelentőségét számtalan nyugat-európai tanulmány taglalja, azonban Magyarországon az utóbbi évtizedben csak kevés kutató foglalkozott behatóbban a fajjal, miközben a hörcsögkutatásnak nagy hagyományai vannak hazánkban. Európa nagy részén a hörcsög visszaszorul és már csak az „utolsó hírmondókat” lehet látni. Hazánkban viszont még megtalálhatóak jelentős egyedszámú, károkozásra is képes állományai, mondhatni „hörcsögnagyhatalom” vagyunk! A hörcsög hazai helyzetét a kettősség jellemzi: egyrészt az Európai Unióban –így már hazánkban is– védett faj, másrészt helyenként még mindig érzékeny károkat okoz, ezért irtják.

cropped-horcsog6_resize-1.jpg

Egy, az Európai Unió által támogatott program (RAPTORSPREY LIFE, LIFE13 NAT/HU 000183) 2014-ben vette kezdetét és célja a veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében. E projekt keretében kezdődött meg a hörcsög országos felmérése is, amely során bebizonyosodott, hogy az Alföldön még jelentős hörcsögállományok találhatóak, annak ellenére, hogy sok korábbi élőhelyéről eltűnt vagy a kimutathatósági küszöb alá került az egyedszáma. Fény derült arra is, hogy a faj elterjedési területe dinamikusan változik, eddig hörcsögmentesnek tartott területeken is felbukkanhat és elszaporodhat. Továbbá sikerült néhány forró pontot is meghatározni, ahol extrém magas az egyedsűrűség. Ezek a „hot spot”-ok a faj kezelése és védelme szempontjából kiemelt fontossággal bírnak.
A mezei hörcsög kiváló alkalmazkodóképességét mutatja, hogy több alföldi települést is sikeresen kolonizált, ami  új és sajátos problémákat vet fel. A belterületi állományok jelentős egyedszáma miatt a lakosság a törvényben engedélyezett időszakon túl is aktívan védekezik ellene, ami védett faj esetén jogi aggályokat vet fel. A hörcsög, mint minden vadonélő rágcsáló, számos kórokozó és parazita vektora, ami közvetlenül a háziállatokra, közvetetten az emberre is veszélyt jelenthet. Védett ragadozóink, mint a parlagi sas és a molnárgörény számára viszont elérhetetlenek a belterületen élő hörcsögök, ezért nem tudják mérsékelni az állományt és elesnek egyik fontos táplálékbázisuktól. A belterületen előforduló hörcsögök tehát olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekkel foglalkozni kell. A RAPTORSPREY LIFE projekt munkatársai akciótervet dolgoznak ki, melyben többek között belterületről természetvédelmi területekre történő áttelepítés is szerepel. Hazánkban hörcsög áttelepítést még nem végeztek, azonban a fokozottan védett ragadozók táplálékbázisának megőrzése és a belterületeken élő populációk által okozott probléma mérséklése miatt indokolt egy hatékony akcióterv kidolgozása és végrehajtása. A munka előrehaladásáról és újabb eredményeiről rendszeres beszámolók várhatok ezen az oldalon, valamint a RAPTORSPREY LIFE hivatalos webhelyén.

A projektben a BEKE, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület partnere az HNPI és a HELICON LIFE.

CST_0180_kiskerti_horcsogcsapda

Kiskerti hörcsögcsapda, valószínűleg muzeális érték

CST_0181

A kertben fogott elpusztult hörcsögöt az utcára dobják a macskáknak

horcsogkotorek_szanton

Hörcsögkotorék a tavaszi szántóföldön

 

logo_resize life

Készült „A veszélyeztetett parlagi sas és a kerecsensólyom populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében” című, az Európai Unió LIFE+ programjának társfinanszírozásával megvalósuló projekt keretén belül, mely a világszerte veszélyeztetett parlagi sas (Aquila heliaca) és kerecsensólyom (Falco cherrug) Európában kulcsszerepet betöltő állományainak megerősítését tűzte ki céljául. Mivel e két faj fontos táplálékbázisát képező kisemlősök – mint a közönséges ürge (Spermophilus citellus), a mezei hörcsög (Cricetus cricetus) és a mezei nyúl (Lepus europaeus) – állományai egyre csökkennek; ahogyan e fajoknak élőhelyet biztosító füves puszták életében kulcsszerepet játszó délvidéki földikutya (Nannospalax (leucodon) montanosyrmiensis) és magyar szöcskeegér (Sicista trizona) állományai is, így ez a tendencia veszélyezteti a két ragadozómadár-faj védelmére irányuló erőfeszítések eddigi és további eredményeit is. Ezért a projekt közvetlenül az említett kisemlősök populációinak megerősítésére törekszik, hogy ezzel is segítse ritka ragadozó madaraink hatékony védelmét.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*