Ki mérgez kit a magyar szántóföldeken?

Klórfacinonnal mérgezett rétisas (fotó: Orbán Zoltán)

Sajnos ismét előkerült a Redentin, ez a gyilkos szer. A sajtóban az utóbbi időben megjelent sok cikk, a pocok és hörcsög gradációkról, és a teendőkről. A RAPTORSPREY LIFE projekt (a veszélyeztetett parlagi sas és a kerecsensólyom zsákmány forrásának biztosítása) álláspontja és véleménye a Redentin rágcsálóirtó szer ismételt engedélyezése kapcsán.

A mezei pockok egyes években, az időjárás függvényében, lokálisan elszaporodnak és ezeken a helyeken az átlagos egyedszám sokszorosára emelkedhet a számuk. Ilyenkor vitathatatlan kárt okoznak a mezőgazdaságban. Ezek a gradációk azonban viszonylag gyorsan összeomlanak minden külső beavatkozás nélkül is, de ezeken a helyeken a nagy számban megjelenő ragadozó madarak is segítik ezt a folyamatot. Számos elemzés és cikk foglalkozott már a Redentin üggyel, és sok vélemény látott napvilágot eddig is. Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a szer használata jelentős természeti kockázatot jelent, különösen amiatt, mert diffúz módon, traktorról és repülőről is engedélyezett a kiszórása.

Azonban mielőtt a vélemény formálásban továbbhaladnánk, ismerjük meg a szert a méreglapja alapján
• hatóanyag: klórfacinon;
• rákkeltő hatás: krónikus hatás – lehetséges teratogén, azaz olyan anyag vagy hatás, mely az embrióban vagy a magzatban fejlődési károsodást okoz. A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes. A hatóanyag antikoaguláns hatású, a szervezetben vérzések alakulnak ki, a protrombin szint csökken, véralvadási zavar következtében elvérzést okoz
• Bioakkumulációs képesség: nincs adat;
• a talajban való mobilitás: nincs adat.

A szer nem rendelkezik engedéllyel, viszont hazánkban időszakonként nagy mennyiségben engedélyezik a kibocsátást. A nagy mennyiség alatt 1000-1600 tonnát értsünk!  Ne legyenek tehát illúzióink, amikor 1000 tonna használatát engedélyezik egy megyére, akkor ezt a mennyiségét nem kisadagokban fogják kihelyezni, kizárólag a mezei pocok üregébe a rágcsálószakértők, hanem tömeges kijuttatás történik traktorról, de általunk erősen elítélt módon, a repülőről történő kijuttatás is engedélyezett!

A Redentin minden melegvérű állatra káros, nem szelektív a mezei pocokra.

Mivel roppantott gabonaszemre rétegezve bocsátják ki, ezért elsősorban a magevők fogyasztják, beleértve ebbe az őzeket és nyulakat, és madarak közül például a darvakat. Jó, ha tudjuk, hogy 2014-ben 75 daru pusztulását regisztrálták klórfacinon (a Redentin hatóanyaga) mérgezés miatt!  A regisztrálatlan esetek száma biztosan jóval magasabb lehet. Egyrészt tehát jelentős lehet a vadgazdálkodás és általában az élővilág számára okozott kár, illetve potenciális veszélyforrás jelent, bár nincsen erre vonatkozó adatunk, hogy bekerülhet a vegyszer, vagy annak maradványai az emberi fogyasztásra szánt termékekbe is. A kiszórt nagy mennyiségű Redentinnek egy része bemosódhat a felszíni vizekbe is, amint az már korábban bizonyítottan megtörtént, ahol további vétlen állatok pusztulását okozza. Több eset ismert mérgezett pockok által másodlagosan megmérgeződött állatokkal kapcsolatban, hiszen a földön fekvő elpusztult, vagy legyengült állatok felkeltik az ragadozók figyelmét, és ha fogyasztanak belőlük, akkor ők maguk is megmérgeződnek, és gyakran elpusztulnak. Gondoljunk csak a legutóbb mérgezéssel kézre került réti sasra. Ezen ragadozók viszont a legjelentősebb természeti értékeink közé tartoznak, amelyek védelme érdekében jelentős erőfeszítések történnek hazai és globális szinten is. Ilyenek a sasok, a sólymok, vagy a kevéssé ismert molnárgörény, ami szintén jelentős pocokfogyasztó, és fokozottan védett ragadozó.

A vakmerő, hírhedt kártevő mezei hörcsög védett állat.

Egy további faj megítélése hazánkban még egyelőre meglehetősen kettős, bár valójában inkább még egyoldalú, de a rágcsálómérgezés téma központi szereplője. Ez a faj nem más, mint a mezei hörcsög, hazánkban szintén védett!  Vakmerő, hírhedt kártevőként jól ismerjük, azt azonban csak kevesen tudják, hogy Nyugat-Európában sok helyen kipusztult és teljes eurázsiai populáció drasztikusan visszaszorul és a magyarországi állománya is jelentősen lecsökkent. Franciaország számára az EU büntetést helyezett kilátásba, amennyiben nem tudja garantálni a hörcsög védelmét. Gondolhatjuk, jó nekik, egy problémával, egy kártevővel kevesebb. De biztosan jó nekünk, embereknek, ha szépen lassan elfogynak az állatok és növények mellőlünk?

Mérlegelni kellene tehát, hogy biztosan megéri-e az a nagy mennyiségű, pontosan nem ismert mértékben környezeti és természeti kárt okozó, engedéllyel sem rendelkező méreggel szennyezni környezetünket, a minket körülvevő állatokat és közvetve saját magunkat, a pockok által okozott időszakos kár csökkentése miatt, amikor a mérgekkel okozott környezeti kár bizonyíthatóan sokkal nagyobb, mint az így elérhető gazdasági haszon.
Határozott álláspontunk tehát, hogy ezt a gyilkos és öngyilkos hazardírozást, azonnal, és végérvényesen be kell fejezni.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*