A molnárgörény ökológiai, genetikai és természetvédelmi vizsgálata

A molnárgörény (Mustela eversmanii Lesson, 1827) emlősfaunánk egyik kevéssé ismert ragadozója, amely rejtett életmódja miatt természetjáró ember szeme elé is ritkán kerül. Ha szerencsénk van mégis megfigyelni, felismerését nehezíti, hogy nagyon hasonlít a hozzá közel rokon házi görényhez (Mustela putorius Linnaeus, 1758), melytől világosabb árnyalata különböztetheti meg. A molnárgörény bundája nyáron szalmasárga, télen inkább világos barna színű, a házi görény télen és nyáron is ennél sötétebb barnás árnyalatú. A molnárgörény pofafoltja az év minden időszakában jól felismerhető, körülhatárolt. Hazánkban 1973 óta védett, azonban pontos hazai elterjedéséről, életmódjáról, populációs jellemzőiről részletes adatokkal nem rendelkezünk.
A molnárgörény Közép- és Kelet-Európától Közép-Ázsián át egészen Kínáig előfordul. A fajnak Európában két számottevő, a Kárpátok által elválasztott populációja él. A nyugatabbra előforduló populációt alkotó állományokat külön alfajként Éhik Gyula, jeles zoológusunk írta le a 20. század elején Mustela eversmanni hungarica néven. Hazánkban az Alföld és a Kisalföld tájain fordulnak elő jelentősebb állományai.

térkép

Jellemzően a nyílt élőhelyek ragadozója, a magasabb talajvizű élőhelyeket, erdőket és a településeket kerüli. Valaha az ürgés legelők szőrmés ragadozója lehetett. A kiterjedt és összefüggő legelők XIX-XX. századi összezsugorodása, feldarabolódása eredeti élőhelyeit, és korábbi fő táplálékállatát, az ürgét is nagyon megfogyasztotta. Bizonyos mértékben sikerült átállnia a szántóföldi életmódra, és az ürgétől eltérő táplálékra. A szántókon azonban a veszélyeztető tényezők a külterjes legelőkhöz képest sokszorosan jelentkeznek. Táplálékának túlnyomó részét kisemlősök teszik ki, ezek mellett földön fészkelő madarak és fészekaljuk, nyúlfióka is előfordul tápláléklistáján. A kisemlősök közül gyakori zsákmánya a mezei pocok és a hörcsög, de ezek mellett nagyobb arányban fogyaszthat egyéb kisrágcsálókat, vándorpatkányt és ürgét. Más gerincesek, vagy ízeltlábúak, növényi részek ritkán szerepelnek étlapján.
Elsősorban éjszaka jár zsákmány után, de a szürkületi és pirkadati órákban is rendszeresen mozoghat főként a tavaszi-nyári időszakban. Talajszinten vadászik, prédafajai is jellemzően talajszinten élnek. Zsákmányszerzési stratégiájára jellemző, hogy az ürgét, hörcsögöt, patkányt többnyire üregükben kapja el, a kisebb rágcsálókat, mint a mezei pockot kiássa földalatti rejtekükből. Prédái keresésekor szaglására hagyatkozik. Egy éjszaka akár több kilométert is megtehet táplálék után járva. Lakókörzete a különböző élőhely-típusoktól és azok adottságaitól függően tág határok között mozoghat. A nemek között is jelentős különbség lehet, a nőstények sok esetben jóval kisebb területen mozognak, mint a hímek. Korábbi vizsgáltunk során mezőgazdasági területen a nőstények lakókörzete 100-250 ha, a hímeké 280-700 ha volt, de ennek csak bizonyos részét használják szezonálisan. A szomszédos egyedek mozgáskörzete között átfedések lehetnek. A hím és nőstények területének átfedése rendszerint nagyobb, mint az azonos neműeké.
Állománynagyságáról és változásáról hazai adatok nem állnak rendelkezésre. Saját vizsgálatunk során tíz hónapos időszakban 10 egyedet csapdáztunk, amelyek mozgáskörzete összesen 19,2 km2-t tett ki. A vizsgálati terület nagytáblás művelés alatt álló élőhelyen helyezkedett el, ahol a kisemlősök túlélését is segítő élőhely-fejlesztéseket is végeztek.
A molnárgörény búvóhelye vagy maga ásta földalatti üregekben van, vagy hörcsög, ürge járatait foglalja el.

3. Kép

Mezőgazdasági területen, kaszálókon kint hagyott kazlakat is előszeretettel használ pihenőhelyként, sőt az őszi-téli, hidegebb időszakban ezeket részesítheti előnyben a földalatti üregekkel szemben. Egy időszakban több búvóhelyet váltogatva használ, egy helyet néhány napnál tovább ritkán használ. Ettől télen térhet el valamelyest, azokon az élőhelyeken, ahol a prédáinak gyakorisága megfelelő a számára, ilyenkor akár több héten át ugyanahhoz a pihenőhelyéhez jár vissza portyái után. Búvóhelyét ott hagyott hullatékával (ürülékével) jelöli meg, mely fontos információkat hordoz (pl. fajáról, ivaráról, ivari állapotáról) a fajtársak és más ragadozók számára.
Párzása legtöbbször március-áprilisban történik, a kölyök nyár elején születnek. Leggyakrabban 4-8 kölyök születik, de esetenként ennél több is lehet. Születésükkor a kölykök 4-6 grammosak, szemük 1 hónaposan nyílik ki, és másfél hónapos koruk után már anyukkal tartanak zsákmányszerző útján. Ekkor tanulnak meg számos, a létfenntartáshoz és túléléshez szükséges magatartásformát. 3 hónaposan önállósodnak és 9 hónaposan már ivarérettek a fiatal görények.

A kutatás

A molnárgörényről nincsenek adataink arra vonatkozóan milyen mértékben képes tolerálni az évtizedről évtizedre változó technikájú és technológiájú mezőgazdasági művelés tájléptékű és lokális hatásait. Nem ismerjük pontos hazai elterjedését, populációinak változását és a veszélyeztető tényezők szerepét, csak feltételezéseink vannak ezekről. Ezért a fajt célzó monitoring jellegű és alapkutatások elengedhetetlenek, amelyek később hozzájárulnak állományváltozásának értékeléséhez és adott esetben gyakorlati fajvédelmi feladatok kidolgozásához.
A nyomkövetéses vizsgálataink során számos kérdésre választ kaphatunk a faj ökológiájáról (mozgáskörzetéről, ennek évszakos változásáról, egyedek közti átfedéséről, élőhely-használatáról és –választásáról, a mezőgazdasági művelési módszerek és utak hatásáról, valamint aktivitás mintázatáról. Ehhez elsőként a GPS-alapú nyomkövetést teszteljük, mivel a molnárgörény – és más Mustela-fajok – esetében eddig ilyen vizsgálatok nem történtek. Abban az esetben, ha igazolódik, hogy ez a módszer alkalmas a jelölt állatok helyének hatékony meghatározásához. Akkor sokkal kisebb munkaerő ráfordítással, több adat lenne nyerhető, mint a rádiótelemetriás kutatások során.

6. Kép
A nyomkövetéshez az állatok csapdázása, befogása, és GPS jeladót tartalmazó nyakörvek felhelyezése szükséges. Ennek során szövetmintákat gyűjthetünk a befogott állatoktól, amelyeket felhasználunk a genetikai vizsgálatokhoz. Ezek két fő kérdéskört érintenek. A molnárgörény könnyen összetéveszthető közeli rokonával, a házi görénnyel, amely idényben vadászható és az előbbinél sötétebb színezetű. Több forrás felveti, hogy a molnárgörény a házi görénnyel hibridizálódhat. A házi görény elterjedési területének egyharmadán átfedésben, szimpatrikusan él a molnárgörénnyel. Az emlőskutatók megfigyelései között is gyakoriak az átmeneti színezetű példányok. A hibridizáció meglétének és mértékének tisztázása genetikai vizsgálatokkal lehetséges. A szövetminták alapján más kérdések is megválaszolhatók a faj rendszertanával kapcsolatban. Lehetővé válik a Kárpát-medencében előforduló Mustela eversmanii hungarica alfaji státuszának megerősítése, vagy esetleg elvetése.

Kapcsolat: Ottlecz Barnabás, témavezető

7. kép

A kutatást a FM Zöld Forrás pályázata (PTKF/705/2017) országos, a KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 regionális szinten támogatja.

fm_zf